Türelem, szelídség, alázat - szeretet - fogalmak újragondolva

Vannak fogalmak, amiket fel se fogunk igazán, bár mindenki egyetért velük és helyesnek tartja azokat. Ilyen a szeretet, az önzés, a szorgalom, és még sok más is, amikben egy dolog a közös: a tanítás során biztosan belebotlunk, hogy mást jelentenek ma és mást értettek rajtuk akkor, amikor a legtöbb kötelező olvasmányban írtak róluk. Ez egy nehéz téma, de nem félünk tőle.
Általában közhelyszerűen elfogadjuk ezeket, észre se véve, hogy milyen valódi tartalmat kapnak a személyes életünkben. Pedig, ha jobban belegondolunk a sematikus értelmezés akár félre is vezethet bennünket.
Elsőre, a szeretet pozitív, az önzés negatív, a szabadság pozitív, az egyenlőség és testvériség szintén pozitív a szemünkben. Pedig van birtokló szeretet, majom szeretet, ami negatív akárhogy is forgatjuk. Van egészséges önérvényesítés, ami ténylegesen az önzés pozitív formája. Megborultak a fogalmak? Felfordult, összezavarodott az eddig elfogadott értékrend? Változik!!
A tananyaggal foglalkozva látjuk, hogy a gyerekekkel muszáj komoly kitérőket tenni és elbeszélgetni, hogy a helyére tegyük például Nemecsek életét és megpróbáltatásait. Hiába szeretnénk a Kincskereső kisködmön feladatlapjait jól kitölteni, ha a 10 évestől teljesen távol áll a könyvben bemutatott világ. Csakis sok magyarázattal lehet tanítani a korrajzot és az emberi gondolkodásmód (erkölcs!) változásait is bemutatni.
A szabadság is, önmagában nem értelmezhető. Most felejtsük el a szabadosságot, ami szerint "azt csinálok, amit akarok". Az egészséges, biztonságot adó korlátok, - korlátozások adják a gyerek fejlődésének kereteit. Az önmagát szabadnak érző felnőtt ember ismeri és jól kezeli a korlátait. A korlátok viszont hány családban mutatkoznak ma is, mint az elnyomás eszközei! Hosszú az út, amíg megérik valaki az arany szabályra: ami nekem rossz, azt nem teszem másokkal sem.
Az alázat szintén pozitív, mégis kevesen ismerik és még kevesebben élik meg napjainkban a pozitív értelmezésében. Nem sok köze van a megalázkodáshoz és a megalázottsághoz!
A türelem is semleges, a helyzettől függ, hogy pozitív vagy éppen negatív, például a dolgok változását akadályozó tehetetlenség vagy a problémakerülés álcája. A kitartást se kevernénk össze olykor a makacssággal, ha jobban figyelnénk és elfogadóbbak lennénk mások igényeivel és céljaival kapcsolatban.
Ezerféleképpen kritizálhatjuk ezeket a gondolatokat, de a fogalmak árnyaltabb megismertetésének létjogosultságát egy percre sem kérdőjelezhetjük meg. Így vagyunk ezzel.
Mobillal a kezében mást ért a gyerek a szabadság, a haza és a becsület alatt, mint a Kőszívű ember fiai. Másként éli meg, nem is érti igazán Nyilas Misi problémáját.
Szokásaink és emberi kapcsolataink olyan gyorsan változnak, hogy a régi módon az irodalmi műveket sem lehet elfogadtatni velünk. Aligha szerethetjük meg azokat a regényeket és verseket, amiket nem értünk. Ha elmarad az érzelmi kötődés, akkor a szépirodalom nem éri el a várt hatást. Aligha szórakoztat, és főképp kevés eséllyel mutatja be az emberi érzelmek sokféleségét, amitől a nevelő, nemesítő élményt és érzelmi inteligencia fejlesztését is várjuk.
Szelídség, türelem, alázat, szerénység. A szeretet csak ezekkel együtt tud élni. Ki mondja, hogy a szelíd ember gyámoltalan, hogy a szerény lemond az önérvényesítésről? Mi úgy gondoljuk, hogy a szelíd erő és a szerénység képesek egyensúlyban tartani a személyiségünket, képesek megadni és megtartani a mértéket.
Vannak alapértékek, amikben mindig bízhatunk és amikr ezsükségünk van egy tartalmas és értékes élethez! Tegyünk meg mindent, hogy gyermekeinket megóvjuk a külvilágból érkező káros hatásoktól!
Mutassuk meg nekik világos magyarázatokkal szeméyles példával és műalkotásokon keresztül.
Ha a műveken keresztül egyre nehezebb ezeket a fogalmakat megérlelni, akkor mi fordítsunk egyet a dolgokon! Mi megtehetjük a távoktatásban: előbb fogalmakat alapozunk mai élethelyzetekben és azokhoz keressük meg a korabeli példákat. Így a műveket jobban megértik, és az olvasás élményét is szeretik.